Most, hogy vannak olvasói a blogomnak, már külön nekik címezhetem a bejegyzéseimet.
Tehát ez itt és most annak szól aki ide tévedt és éppen olvas!
2009. február 20. Péntek
Hurrá végre nem kell magamat
- állástalannak
- szabadúszónak
- munkanélkülinek
- éppen nem foglalkoztatottnak neveznem.
Vagyis, hogy minden esélyem megvan ahhoz, hogy új állást töltsek be egy társadalmilag elfogadott intézményben.
Van egy ici-pici probléma
Az állást nem Magyarországon kell betöltenem...!!!! Hanem AUSZTRIÁBAN!!!
A munkám: Profi sí-oktató, napi 5 óra átlagos oktatás és plusz órák opcionálisan.
Szuper! Végre valami amiben jó vagyok! Ausztriában pedig jól el leszek, mert tudok németül és angolul is és most féléve kezdtem a franciát. NAGYON JÓ
KÁR, HOGY ÍGY ÚJRA ÁLÁÁSOM A SZERELMI ÉLETEMET!
Már megint! Pedig, már kaptam jó ajánlatokat. Jó sokat. És már gondoltam is valakire. De nem! Nekem sürgősen el kell mennem Ausztriába és lehúzni a vécén a kibontakozó lehetőségeimet!
HURRÁ...VÉGRE ITT A SZERENCSÉS IDŐSZAK
