Pár napja osztottam az észt, hogy milyen jó jót tenni és bla...bla...bla
Erre tegnap már megint önző voltam!
Először is nem adtam át a helyemet egy öreg néninek sem! (ami elég nagy parasztság, mert pont a Szent János Kórházból jöttek, biztos ki voltak dögölve...)
Másodszor rászóltam egy kisfiúra, mert elém tolakodott a villamos előtt, de sajnos túl hangosan tettem ezt és a következő 5 megállót lesújtó tekintetek között kellett töltenem.
Végül, még aznap (!), odajött hozzám egy srác és megkérdezte nem tudnék-e adni egy kis pénzt, mert ételosztás lesz itt és ők krisnások, gyűjtik az adományokat...
Mire én: -Nagyon fáradt vagyok, nem érek rá...
MICSODA SZAR KIFOGÁS! HOGY LEHETEK AHHOZ IS FÁRADT, HOGY KIVEGYEK A KABÁTZSEBEMBŐL EGY -KÉT SZÁZAST?!
Szégyen gyalázat.
